Egy raktárban nemcsak a tárolt termékeknek van értékük, hanem azoknak az eszközöknek is, amelyekkel az árukat mozgatják és szállítják. A raklapok, műanyag rekeszek, szállítóládák és görgős konténerek nap mint nap különböző telephelyek, partnerek és logisztikai központok között közlekednek. Miközben a rajtuk elhelyezett áruk útját sok vállalat pontosan követi, maguknak a szállítóeszközöknek a helyzete gyakran már kevésbé átlátható.
Az eltűnő vagy késve visszaérkező göngyölegek jelentős költségeket okozhatnak. A hiányzó eszközöket pótolni kell, a dolgozók időt töltenek a keresésükkel, és előfordulhat, hogy egy szállítás azért késik, mert nincs elegendő használható raklap vagy rekesz. A probléma megoldásában fontos szerepet kaphat az RFID olvasó, amely a megfelelő címkékkel és informatikai rendszerrel együtt automatizálhatja az eszközök azonosítását és mozgásuk dokumentálását.
De hogyan működik ez a gyakorlatban, és milyen előnyöket kínálhat a vállalatoknak?
Miért tűnnek el a raklapok és a göngyölegek?
A visszaforgó szállítóeszközök, angolul Returnable Transport Items (RTI), a modern ellátási lánc nélkülözhetetlen elemei. Ide tartoznak többek között a többször használható raklapok, műanyag rekeszek, szállítóládák és görgős konténerek. Ezeket az eszközöket nem egyszeri használatra vásárolják, hanem arra, hogy hosszabb időn keresztül folyamatosan részt vegyenek az árumozgatásban.
A nyomon követésük azonban nem mindig egyszerű. Egy raklap elindulhat a gyártóüzemből, megérkezhet egy elosztóközpontba, majd továbbkerülhet egy kereskedelmi partnerhez. A visszaszállítás során akár több szereplő is részt vehet a folyamatban, így könnyen előfordulhat, hogy az eszközök aktuális helyzete nem ismert.
A Zebra által ismertetett iparági adatok szerint egyes ellátási láncokban a visszaforgó szállítóeszközök állományának évente akár 10–15%-a is elveszhet. Ez jól mutatja, hogy a göngyölegkezelés hiányosságai nem csupán kisebb adminisztrációs problémát jelentenek.
A veszteség ráadásul nem mindig tényleges eltűnést jelent. Sok esetben az eszköz továbbra is valamelyik telephelyen vagy partnernél található, csak éppen senki sem tudja pontosan, hol és mióta várakozik.
A hiányzó göngyölegek költsége több, mint a beszerzési ár
Amikor egy vállalat nem kapja vissza időben a szállítóeszközeit, elsőként általában a pótlás költsége merül fel. Ha azonban a hiány rendszeresen jelentkezik, annak a működés más területeire is hatása lehet. A szükséges raklapok vagy rekeszek hiánya például lassíthatja a csomagolást, az árumozgatást és a kiszállítás előkészítését.
Egy nagyobb logisztikai rendszerben különösen problémás lehet, ha az eszközök nem ott állnak rendelkezésre, ahol éppen szükség lenne rájuk. Miközben az egyik telephelyen új göngyölegeket kell beszerezni, egy másik helyszínen kihasználatlan készletek halmozódhatnak fel.
A hiányos nyilvántartás további következményei lehetnek:
– a szállítóeszközök ismételt, indokolatlan beszerzése;
– a göngyölegek keresésére fordított munkaidő növekedése;
– sürgős átszállítások és többletlogisztikai költségek;
– a partnereknél visszamaradó eszközök nehezebb azonosítása;
– a rendelkezésre álló állomány egyenetlen eloszlása;
– az árumozgatási és kiszállítási folyamatok lassulása.
A megoldás ezért nem feltétlenül az, hogy a vállalat több eszközt vásárol. Sok esetben először azt érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne hatékonyabban kihasználni a már meglévő állományt.
Hogyan működik az RFID-alapú göngyölegkövetés?
Az RFID, vagyis rádiófrekvenciás azonosítás lehetővé teszi, hogy a megfelelő címkével ellátott eszközöket rádióhullámok segítségével azonosítsák. A hagyományos vonalkódos megoldásokkal ellentétben az RFID-címkéket nem feltétlenül kell egyenként, közvetlen rálátással beolvasni. Ez különösen hasznos lehet olyan folyamatokban, ahol egyszerre sok raklap vagy rekesz mozog.
A rendszer alapját az egyedi azonosítóval rendelkező RFID-címkék, az olvasóberendezések és az adatokat feldolgozó szoftver alkotják. Amikor egy címkézett szállítóeszköz áthalad egy megfelelően kialakított ellenőrzési ponton, az RFID olvasó érzékelheti az azonosítóját, és továbbíthatja az információt a nyilvántartó rendszernek.
Így dokumentálható például, hogy egy adott raklap mikor hagyta el a raktárat, melyik telephelyre érkezett meg, vagy mikor került vissza a vállalathoz. A rendszer az egyedi azonosító alapján különbséget tud tenni az azonos típusú szállítóeszközök között is.
Fontos azonban, hogy az RFID önmagában nem jelent minden helyzetben folyamatos, GPS-szerű helymeghatározást. A hagyományos passzív RFID-rendszerek elsősorban az olvasási pontokon történt észleléseket rögzítik. Az aktuális helyzetre vonatkozó információ pontossága ezért a kiépített infrastruktúrától és a követési folyamatoktól függ.
Automatikus ellenőrzés a raktári kapuknál
Az RFID-alapú nyomon követés egyik legfontosabb felhasználási területe a raktári be- és kiszállítások ellenőrzése. A hagyományos módszereknél a dolgozóknak gyakran kézzel kell megszámolniuk a raklapokat vagy egyenként rögzíteniük a göngyölegek azonosítóit. Nagy árumozgás esetén ez jelentős időráfordítást igényelhet.
Egy megfelelően kialakított RFID-kapus rendszer ezzel szemben képes lehet az áthaladó, címkézett eszközök automatikus azonosítására. A rögzített adatok alapján a vállalat ellenőrizheti, hogy a várt szállítóeszközök valóban megérkeztek-e, illetve melyek hagyták el az adott telephelyet.
A fix telepítésű RFID olvasó különösen előnyös lehet olyan rakodókapuknál, ahol rendszeresen nagy mennyiségű visszaforgó göngyöleg halad át. A dolgozóknak így kevesebb manuális ellenőrzést kellhet végezniük, miközben az eszközmozgások dokumentálása következetesebbé válhat.
A rendszer kialakításakor ugyanakkor figyelembe kell venni a kapu méretét, az eszközök elhelyezkedését, a környező fémszerkezeteket és az RFID-címkék típusát. A megbízható működéshez ezért elengedhetetlen a megfelelő tervezés és a valós környezetben végzett tesztelés.
Nemcsak az számít, hol van az eszköz, hanem az is, mennyit használják
A göngyölegek pontosabb nyilvántartása nem kizárólag a veszteségek csökkentését segítheti. Az összegyűjtött adatokból az is megállapítható, hogy a különböző szállítóeszközök milyen gyakran vesznek részt a munkafolyamatokban, és mennyi időt töltenek az egyes helyszíneken.
Ha például egy adott partnernél rendszeresen túl sok rekesz halmozódik fel, miközben más telephelyeken hiány jelentkezik, az adatok alapján lehetőség nyílhat az eszközök átcsoportosítására. Hasonlóan fontos információ lehet, ha egyes raklapok szokatlanul hosszú ideig nem kerülnek vissza a rendszerbe.
A Zebra cikke öt olyan mutatót emel ki, amelyek segíthetnek a visszaforgó szállítóeszközök kezelésének értékelésében. Ezek az eszközveszteség aránya, a forgási sebesség, az egy helyen töltött idő, az állomány eloszlásának egyensúlya és a szükséges beavatkozások gyakorisága.
Az ilyen adatokra épülő döntések révén a vállalat nem csupán azt láthatja, hogy hány göngyöleggel rendelkezik. Azt is jobban megértheti, mennyire hatékonyan használja a már beszerzett eszközöket, és hol lenne szükség a folyamatok módosítására.
Kézi vagy fix RFID olvasó: melyik lehet a jobb választás?
Az RFID-alapú göngyölegkövetéshez többféle olvasóberendezés használható. A megfelelő megoldás kiválasztása elsősorban attól függ, hol és milyen gyakorisággal kell az eszközöket azonosítani.
A kézi RFID olvasó rugalmas megoldást jelenthet időszakos készletellenőrzéshez, eltűntnek vélt raklapok kereséséhez vagy olyan helyszíneken, ahol nincs szükség állandó olvasási infrastruktúrára. A dolgozó a megfelelő készülékkel végigjárhatja a tárolóterületeket, és ellenőrizheti a címkézett eszközöket.
A fix telepítésű rendszerek ezzel szemben az ismétlődő árumozgások automatikus dokumentálására lehetnek alkalmasak. Rakodókapuknál, ellenőrzési pontokon vagy meghatározott anyagmozgatási útvonalakon különösen hasznosak lehetnek, mert a beolvasás nem igényel minden alkalommal külön dolgozói műveletet.
Nagyobb rendszerekben a két megoldás egymást kiegészítve is működhet. A fix berendezések rögzíthetik a rendszeres eszközmozgásokat, míg a kézi készülékek az eseti ellenőrzéseket és a problémás tételek felkutatását támogathatják.
Valós példák: nagy eszközállományok RFID-alapú követése
Az RFID-alapú göngyölegkövetés nem csupán elméleti lehetőség. A Zebra olyan iparági példákat is bemutat, amelyekben jelentős méretű visszaforgó szállítóeszköz-állományokat kezelnek RFID-technológiával.
Az egyik példa egy halászati és halfeldolgozási ellátási lánchoz kapcsolódik, ahol mintegy 350 000 RFID-címkével ellátott rekesz mozgását követik a halászhajók és a feldolgozóüzemek között. Egy másik rendszerben több millió görgős konténer nyilvántartását támogatja az RFID-alapú azonosítás.
Ezek a példák azt szemléltetik, hogy a technológia nagy eszközállományok esetén is alkalmazható. A megvalósítás sikerét azonban nem kizárólag az olvasóberendezések határozzák meg. Legalább ennyire fontos a megfelelő címkézés, az adatkezelési rendszer és a részt vevő partnerek közötti együttműködés.
A vállalatoknak ezért célszerű a bevezetést nem önálló hardverbeszerzésként, hanem átfogó nyomonkövetési fejlesztésként kezelniük.
Mire érdemes figyelni az RFID bevezetése előtt?
Bár az RFID számos előnyt kínálhat, nem minden göngyölegkezelési folyamatban jelent automatikusan optimális megoldást. A bevezetés előtt érdemes felmérni az eszközállomány méretét, a veszteségek gyakoriságát, a jelenlegi nyilvántartási módszereket és a beruházás várható megtérülését.
Különösen fontos az RFID-címkék kiválasztása. A raklapokat, rekeszeket és más visszaforgó eszközöket gyakran évekig használják, ezért a címkéknek ellen kell állniuk a rendszeres mozgatásnak, tisztításnak és a környezeti hatásoknak. Egy nem megfelelően elhelyezett vagy sérülékeny címke jelentősen ronthatja a rendszer megbízhatóságát.
Az RFID olvasó kiválasztásánál az olvasási távolság, az antennaelrendezés, a telepítési környezet és a vállalati szoftverekkel való integráció egyaránt meghatározó szempont. A cél nem egyszerűen minél több címke beolvasása, hanem az adott munkafolyamat szempontjából releváns események pontos rögzítése.
Érdemes ezért egy kisebb pilot projekttel kezdeni, például egyetlen rakodókapunál vagy meghatározott göngyölegtípusnál. A teszt során ellenőrizhető az olvasási megbízhatóság, a címkék tartóssága és az adatok feldolgozásának módja. Az eredmények alapján megalapozottabban dönthető el, milyen formában érdemes a rendszert továbbfejleszteni.
Összegzés: a meglévő eszközök jobb kihasználása is megtakarítást jelenthet
Az eltűnő raklapok és göngyölegek problémája sok vállalatnál hosszú ideig a működés természetes velejárójának tűnhet. A rendszeres pótlás, a manuális ellenőrzés és az eszközök keresése azonban olyan költségeket eredményezhet, amelyek megfelelő nyomon követéssel mérsékelhetők.
Az RFID-technológia lehetőséget kínál arra, hogy a visszaforgó szállítóeszközök egyedi digitális azonosítót kapjanak, mozgásuk dokumentálhatóvá váljon, és a vállalat pontosabb képet kapjon az állomány kihasználtságáról. A gyűjtött adatok nemcsak az eltűnt eszközök felkutatását, hanem a göngyölegállomány tudatosabb elosztását is segíthetik.
A megfelelő RFID olvasó, a tartós címkék és a jól kialakított nyilvántartási rendszer együtt olyan megoldást alkothatnak, amely támogatja a logisztikai folyamatok átláthatóságát. A legnagyobb előnyt pedig sok esetben nem egy újabb eszköz beszerzése jelenti, hanem az, ha a vállalat hatékonyabban tudja használni azokat a raklapokat és göngyölegeket, amelyek már most is a tulajdonában vannak.
Forrás: Zebra Technologies – How Can You Stop Losing Supply Chain Assets You Already Own? (Richard Woodburn, 2026. október 15.)
Friss hírekért és információkért kövessen minket Facebookon is!
