A vonalkód öt évtizede szolgálja a kiskereskedelem, a logisztika és a gyártás szereplőit. Az első beolvasás óta több milliárd termék köszönhette neki a gyors és hibamentes azonosítást, mégis egyre több jel utal arra, hogy a 2020-as évek végére új technológia veszi át a helyét. A kérdés már nem az, meddig marad a vonalkód, hanem az, hogyan tudnak a vállalkozások időben felkészülni az elkerülhetetlen váltásra.
A vonalkód öröksége – miért működött eddig?
Kevés technológia büszkélkedhet olyan hosszú és sikeres karrierrel, mint a vonalkód. Egyszerű, olcsón nyomtatható, és a korszerű olvasókkal minimális hibaarányt kínál. Az 1D csíkos kialakítás azonban egyre kevésbé elégíti ki a modern fogyasztói igényeket: a vásárlók termékinformációt, eredetigazolást és környezeti adatokat szeretnének azonnal elérni, amire a lineáris kód önmagában nem képes.
Mit mondanak a trendek? – QR-kód és RFID nyomul előre
Korábbi bejegyzéseinkben már írtunk a QR-kód előretöréséről a kiskereskedelem területén, illetve megvizsgáltuk azt is, hogy miért válthatják le idővel a vonalkód rendszert a QR-kódok.
A QR-kód több információt hordoz kisebb felületen, egyszerre szolgálja a fogyasztót és a hátteret, míg az RFID érintésmentes, tömeges leolvasást tesz lehetővé. A GS1 nemzetközi szervezet célkitűzése szerint 2027 végére a kasszák zöme kész lesz a 2D-kódok kezelésére – ez önmagában is kemény határidőt szab a vonalkód korszakának.
Három tényező, ami felgyorsítja a váltást
- Fogyasztói transzparencia
A tudatos vásárlók teljes történetet, allergénlistát, karbonlábnyomot várnak egy mozdulattal. A vonalkód csak egy számot ad, a QR-kód az egész adatbázist megnyitja. - Ellátási lánc digitalizáció
Valós idejű készlet- és útvonaladatok nélkül a gyors e-kereskedelmi logisztika elképzelhetetlen. A passzív RFID-tag és a 2D-kód egyszerre támogatja a tömeges beolvasást és a pont-on-time adatfrissítést. - Fenntarthatósági megfelelés
Az EU digitális termékútlevél-előírása (DPP) 2030-ra minden releváns árucsoportot érint. Ehhez a vonalkód kevés, a QR-kód és az RFID viszont alkalmas a környezeti és újrahasznosítási információk hordozására.
Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
– Infrastruktúra-elmaradás: ha a pénztárgépek 1D-re optimalizáltak, 2027 után drága lesz az utólagos felzárkózás.
– Adathiány: a termékszintű transzparencia hiányában elveszik a vásárlói bizalom, romlik a márka reputációja.
– Versenyhátrány: a QR/RFID-re épülő omnichannel rendszerek gyorsabban szolgálják ki a rendeléseket, rövidebb a kiszállítási idő.
Lépésről lépésre: felkészülés a váltásra
- Auditálja a jelenlegi kódstruktúrát
Milyen címketípusok vannak forgalomban? Hol használ még kizárólag vonalkód alapú azonosítást? A felmérés nélkülözhetetlen az átállási roadmap megtervezéséhez. - Válasszon 2D-kompatibilis nyomtatási technológiát
A legtöbb ipari címkenyomtató firmware-frissítéssel már tud QR-kódot. Érdemes linerless opcióban gondolkodni, amely csökkenti a hordozóhulladékot. - Integráljon hibrid olvasókat
Számos gyártó kínál olyan szkennert, amelynek feje egyaránt kezeli a vonalkód és a QR-kód formátumait, sőt opcionálisan RFID-t is olvas. Így a pénztár nem áll le, akkor sem, ha vegyes címkékkel találkozik. - Frissítse a backend rendszert
A 2D-kód mögött több adat rejlik, ezért az ERP/WMS-nek is bővített mezőket kell kezelnie. Ne feledkezzen meg a mobil- és self-checkout szoftverekről sem. - Tesztelje élesben, kicsiben
Válasszon egy osztályt vagy termékkört, és vezessen be QR/RFID hibrid címkét. Figyelje, hogyan reagál a személyzet és a vásárló, majd skálázza fel a sikeres modellt.
Mi marad a vonalkódból?
A szakértők egyetértenek: a vonalkód nem tűnik el egyik napról a másikra. Az egydimenziós csík tovább élhet a belső logisztikai folyamatokban, a kis költségvetésű gyártóknál vagy ott, ahol a tranzakció sebessége nem kritikus. Ám a front office, a kassza és az e-kereskedelmi visszaküldés pontjai fokozatosan 2D-re váltanak.
Ezzel párhuzamosan megjelenik egy harmadik réteg is: az NFC-vel kombinált „tap-and-learn” címke, amely érintéssel ad át termék- és hűséginformációt. A jövő tehát többformátumú, és e formátumok közös nevezője a dinamikus adatmegosztás lesz.
Konklúzió: cselekedjen ma, hogy versenyben maradjon holnap
A vonalkód 50 éves uralma a végéhez közeledik, de a felkészülés ideje most kezdődik. Aki időben átáll hibrid címkézésre, kompatibilis olvasókra és rugalmas backendre, az zökkenőmentesen veszi az átállási akadályokat, és 2027 után is zavartalanul szolgálja ki a fogyasztókat.
Friss hírekért és információkért kövessen minket Facebookon is!
